ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ

Élménybeszámolók

Mit éreztem a jobb agyféltekés tanfolyam két és fél napjában? Kiváncsiságot, reménykedést, várakozást, izgalmat és elégedettséget. 
Laza és mégis hatékony fókuszálást igényelt, és bár sokat alkottunk, nem éreztem fáradtságot.
A remény bennem elsősorban arra irányult, hogy sikerül megnyitni a bennem lévő kreativitást. Tudtam, hogy valahol mélyen bennem van, hiszen megélem az alkotást minden nap, akár a főzés, sütés által. DE az más... Szerettem volna látni, láttatni és elismerni magam előtt. Úgy éreztem, hogy hiába tudom, hiába érzem, hogy bennem lakik a laza alkotó erő, mégis valami gúzsba köti a kezem, valami akadályoz, amitől a rajzolás soha nem fog menni. Technika lenne? Ha igen, azt hiszem éveket is eltölthettem volna a rajzolás elsajátítását illetően. Nem technika, hanem perspektíva kérdése. Mit, honnan, hogyan nézünk, miként választjuk szét a bennünk már olyan szépen makacsul beivódott ítéleteket, látásmódot, technikákat, mely a biztonságot adta, attól a szabad elképzeléstől, hogy ha az adott alkotás mögé nézünk, máris mást eredményez a rajz. Ez az a hely, ahol a megfelelési kényszernek, elvárásoknak és kötöttségeknek nincs helyük.
A  bizalom Ildi részéről szárnyakat adott annak, ami addig nem volt kézzel foghatóan látható. Mindenki személyre szabottan kapta a segítést, és nem utasítást, hanem bíztatást és a hitet. Nem lehet, hogy valaki jobban higgyen és bízzon bennem, mint én. Ez annyira erősen érezhető volt, hogy könnyen elengedtem, hogy neki, vagy bárki másnak, akár magamnak megfeleljek. A fontos, hogy valami nem várt érkezhet meg. Meg is történt. Megérkezett az addig láthatatlan a valóságban láthatóan. Ildi szeretetével, bizalmával, csillogó szemével várta velünk együtt, hogy megjelenjen az, ami addig mélyen be volt zárva.
Ami a legszebb, hogy mégis kaptam egy olyan magabiztosságot, mely nem köthető Ildihez vagy bármiféle technikához, ma már tudom, hogy a kincs megtalálásához nem kell más csak én, a papír és a ceruza, na meg egy radír.

A helyszín előnye, hogy a terem világos, szép a környezet, nem zavarnak mások, csendben lehetünk. Akinek szükséges, ingyen és könnyen parkolhat autójával.Van tea és süti,ami természetesen nem feledteti Ildi vendégszeretetét.

Másoknak is ajánlanám a tanfolyamot, már meg is tettem!

Szerintem a két és fél nap időintervallum lehetővé teszi azok számára is elvégezni a tanfolyamot, akik dolgoznak hétköznap, nem kell szabadságra menniük, nem hiányoznak otthonról sem sokat, viszont minden, ami ebbe a tanfolyamba máshol 4 napban fér bele, az itt ennyi idő alatt megkapható.

Ha lenne rá lehetőség, gyerekeknek is nagyon jót tenne, akár 1-1 napban, hogy a titkokat, mely a látásmódot illeti, megkaphassák mielőtt megszokják a rajz osztályozását, és bal agyféltekés látásmódját az iskolákban. Így nem alakulna ki a stressz, ítélet és ami a legfontosabb, lehetőséget kapnának arra, hogy ne kössék le saját szárnyaikat.

A rajztanfolyam igazi kikapcsolódást és megnyugvást jelentett a számomra.
A "béke szigetén" éreztem magam,ahol szuper jó társaságban,kiváló oktató
segítségével sajátíthattam el a kreatív rajzolás tudományát.
A jobb agyféltekés állapot önbizalomerősítő és kreativitást fejlesztő hatását
remélem,hogy még sokáig élvezhetem.
Szívből ajánlom a tanfolyamot mindenkinek!
További sok sikert kívánok Ildikó!

Mariann

Izgalommal, várakozással, kíváncsisággal érkeztem a tanfolyamra. Kellemes volt a társaság, jó volt más kíváncsi emberekkel együtt azt vizsgálni, hogy mire vagyunk képesek, és megélni azt az örömöt,amit az eddig nem ismert képességek felfedezése kiváltott. 
Meglepve tapasztaltam, hogy a pénteki rajzhoz képest, ami fedte azt a a képet, amit eddig gondoltam a rajztudásomról, képes voltam több fokozattal jobb rajzot is készíteni. Ezzel, úgy éreztem, egy kapu nyílt ki, ami idáig zárva volt.

A helyszín azért tetszett, mert barátságos volt, élet volt benne, és egyébként is tele voltak a termek kreativitást sugárzó tárgyakkal.

Kovács Erzsébet

"Kellemes emlék, három napig nyugodtan tudtam rajzolni, gondolkodni…Maga a kurzus kíváncsivá tett, láttam Ildi rajzait, és kíváncsian vártam, hogy mit tud majd belőlem kihozni. A barátaim körében sokan tudják jól visszaadni egy kép világát, témáját. Mióta elvégeztem ezt a tanfolyamot, talán több az önbizalmam, jobban ki tudom fejezni magamat.
Már az első napon kibontakozó eredményektől meglepődtem, mert igazából nem néztem volna ki magamból, akár csak azt a lovat sem, sőt fejjel lefele rajzolva még inkább nem. Lassan kezdtem elhinni, van bennem valami. Érdekes módon a kurzus – és a nap – végére elfáradtam, mert az eddigi iskolai évek alatt nem tapasztaltam magamtól ilyen koncentrációt a rajzzal kapcsolatban.
Az utolsó napon az egyik kedvencemet rajzolhattam le – Liv Tyler-t – mondhatni nem lett rossz.A színésznő pillantását sikerült jól elkapni, aminek örülök. A saját portrén dolgozva meglepődtem magamon, máshogyan láttam a fényeket, a formákat, hála Ildinek. A képet rajzom – szerintem – jól adta vissza, aminek nagyon örülök, mert szerintem sokat fejlődött, a rajzolási technikám, mindössze három nap alatt.

Nagyon köszönöm Ildinek ezt a lehetőséget, mindazt, amit kaptunk!"

Az érzelmi skála minden fokát bejártam a 2 és fél napban.Az utolsó nap végére viszont felszabadultabb és lazább lettem.Jó volt a hangulat, a légkör, a társaság. Önismereti tréning is volt egyben, de egyéb más ismeretekkel is gazdagabb lettem,látásmódbeli különbségek felfedezésére adott lehetőséget, tapasztalatszerzést.

A helyszín kényelmes volt, jó hangulatú, pont jó!

Köszönöm!

Ildi

Az első órákban feszült voltam, sok volt az információ, de ahogy mélyültünk el a rajzolásban, egyre felszabadultabb lettem. Rengeteg információt kaptam, olyan látásmódot, perspektívát, amiket eddig nem ismertem.

Simon

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat